Kineziológia, stresszoldás, személyiségfejlesztés, angyalterápia, angyalklub 

Facebook Twitter Gplus RSS

Kineziológia, stresszoldás, személyiségfejlesztés, angyalterápia, angyalklub 

Home Kineziológia és manifesztáció: egy jó páros

Kineziológia és manifesztáció: egy jó páros

Jó néhány éve már annak, hogy Magyarországon is megjelent “A titok” (The Secret” című könyv (majd az azonos című film), és mindkettő nagy sikert aratott az ezotéria iránt érdeklődők körében és azon túl.

A mű természetesen nem új felfedezésről adott számot, hanem felmelegített egy sok ezer éves tudást, amelyet napjainkban a vonzás törvénye[1] néven ismerünk. Az a tény, hogy újra szóba került az univerzum működési módja, milliókban keltett új reményt, olyannyira, hogy még a kvantumfizikával foglalkozó kutatók is hozzászóltak. Mondhatjuk, hogy igazi forradalomról, az emberi tudat és érzékelés evolúciójában tett komoly lépésről beszélhetünk.

Miről is van szó? Nagyon leegyszerűsítve arról, hogy egyrészt az univerzum azt a frekvenciát küldi vissza, amit mi magunkból kisugárzunk, másrészt a gondolat – az elme terméke – képes a fizikai valóságban manifesztálódni.[2]. Ha komolyan koncentrálunk valamire, az előbb-utóbb a fizikai valóságunkban is megnyilvánul. Sokan gondolták, hogy elegendő most már csak megtanulni a fókuszálást, arra irányítani annak tárgyát, amit kívánunk – és eljő a Kánaán.

 Időbe telt, mire végre hozzátették: NEM ELÉG ábrándozni, KÍVÁNNI, POZITÍV GONDOLKODÁSRA RÁTÉRNI – CSELEKEDNI KELL. 

Teltek az évek, és egyre többen érezték: valami nincs teljesen rendben, ahogy a maguk életébe be akarják vonzani a sok földi jót, mert a sikernek csak nem akarózott jönni. Ki-kit a maga hátizsákja húzott lefelé: boldogtalan párkapcsolat, ezernyi egészségügyi probléma, munkahelyi gondok vagy éppen a munkahely hiánya, zsugorodó önbizalom, kilátástalanság.

Voltak, akik feladták. És voltak, akik utána akartak járni, vajon mi hozhat lázba milliókat, ha nincs benne igazság…

Az igazság az, hogy az univerzum törvényei működnek. De megfejteni őket, és jó módszerrel kiaknázni a tudást csak annak sikerül, aki erőfeszítéseket tesz, és megkeresi a legfontosabb és legjobb információforrásokat.

A legjobb információforrás mi magunk vagyunk. A tudatalattink, amely hozzáfér az emberiség kollektív tudatához/tudásához, tudja a választ minden kérdésünkre. Sokféleképpen megnyilvánul, vannak, akik érzékenyek az álmaikra és megértik az üzenetet, mások segítséget vesznek igénybe. A magam részéről a kineziológiát, annak is a legfontosabb részét, az izomtesztelést ajánlom megtanulni. Az öntesztelés elsajátítása a mindennapok könnyebbé tételét szolgálja, hiszen a tudatalattitól kapott válaszok eligazítanak a fő irányok tekintetében. Kell hozzá megfelelő tapasztalattal és empátiával rendelkező oktató (ezt megígérhetem), és kell hozzá rendszeres gyakorlat, néhányszor a kineziológus-mentor segítségével.  

Visszatérve a vonzás törvényére, a hatékony és gyakorlatias alkalmazás egyik fontos eleme, hogy végre fel kell hagynunk a „csodaváró gondolkodással”, azzal, hogy majd valaki vagy valami megoldja helyettünk, amit aktuálisan szeretnénk. Ez feltehetően azért jellemző ránk, mert nem akarjuk a személyes fejlődéssel törvényszerűen együtt járó diszkomfortérzést. A realitás törvénye azt mondja ki, hogy mégis gyakorolni, cselekedni kell, és nemritkán bizony el kell hagynunk a komfortzónánkat.

 Hogyan? Az is túljut a komfortzónán, ha meg kell változtatnunk a véleményünket bizonyos berögződéseinkről. Az alábbiakban ezekről ejtünk néhány szót.

 A szándékos manifesztációval kapcsolatos egyik félreértés: „Álmodj akkorát, amekkorát csak bírsz”

álomfogó a kineziológusnál

 

Ez az álmodj nagyokat tanács úgy kezdődik, hogy álmodjunk valami extra különlegest, nagyot, azután kezdjük el vizualizálni (a képzeletünket odáig fejleszteni, hogy szinte a valóságban látjuk álmaink tárgyát), alkalmazzunk a tudatalattit bíztató megerősítéseket, készítsünk személyes faliújságot mindazoknak a dolgoknak a képeivel, amiket el akarunk érni (éldául önmagunk 20 kg-val karcsúbban stb.) és elkezdeni a cél irányában munkálkodni.

Több oka van annak, hogy nem az a legjobb módja a vonzás törvénye alkalmazásának. Az első az emocionális (érzelmi) állapotunkkal van összefüggésben. Elég komoly disszonancia és diszkomfort ér minket, ha a cél annyira messzinek tűnik, olyannyira különbözik a jelenlegi mindennapi élettapasztalatainktól. A kontraszt túl nagy. Ha havi 200 ezer a bevételünk és azt vizualizáljuk, hogy egymillió dollárral a zsebünkben utazzuk körbe a Földet, akkor dolgozunk, amikor kedvünk tartja, egyre több önfegyelmet követel tőlünk, hogy elviseljük a jelenlegi valós életünket, életmódunkat.

A szakma kognitív disszonanciának nevezi a jelenséget, amikor az élénken vizualizált és elképzelt legjobb eredmények és a napi tapasztalatok ütköznek. Ilyen esetben harmóniahiány, ellenállás és szenvedés az eredmény.

 

A másik oka annak, hogy az álmokat nem kell a csillagos ég magasságába helyezni, az, hogy sem a tudatos elme, sem a tudatalatti nem fogadja el reálisnak őket, így hamarosan feledésbe merülnek.

 

A megoldás:

Be kell tartani a fokozatosság elvét. Kezdjük olyasmivel, ami kicsit képtelennek, ámde lehetségesnek tűnik, például egy jobban fizető állás, egy mellékállás, találkozás valakivel, akivel érdemes viszonyt kezdeni. Ha ez utóbbi történik, hagyjunk helyet a tökéletlenségnek. Lehet, hogy az illető belső értékei nagyon kiválóak, de nem mehetne el a modellválogatásra. Lehet, hogy kívülről csinos, sőt gyönyörű, de a jelleme hagy némi kívánni valót maga után (mint mindannyiunké). Egyszóval ne keressük a tökélyt a másikban, mert mi magunk sem vagyunk azok.

A fokozatosság elve azt jelenti, hogy ha elértünk egy realisztikus célt, szép lassan kiterjeszthetjük a komfortzónánkat, és magasabbra emelhetjük a lécet.

 És ha ez a folyamat többször megismétlődik, megnő az önbizalmunk és tágabbá válnak a mi lehetséges és mi nem sávok. Ezzel együtt jár az a meggyőződés is, hogy KÉPESEK vagyunk MANIFESZTÁLNI. És akkor érkezik el az ideje, hogy menjünk a nagy halért anélkül, hogy diszkomfort, kognitív disszonancia vagy az önmagunkba vetett hit hiánya megbénítana.

 Ez a gondolat elvisz minket egy következő íráshoz, a „gyorséttermi gondolkodás” ártalmaihoz, amelyet a www.kineziologiastudio.com honlapon folytatok a Blog menüben.

 Kívánok mindenkinek harmonikus, boldog, ha lehet, szerelmes májust!

 

Az Ön kineziológusa: Mayer Ottilia, aki már Budapesten is várja kedves vendégeit!

Háttérkép 



[1]Law of Attraction, avagy LOA angolul

[2][2]Manifesztáció: az angolban manifestation, to manifest főnevet és igét napjainkban nem a „megnyilvánul” értelemben használják, hanem a vonzás törvénye kifejezéseként: a gondolatnak a fizikai valóságban történő megjelenéséről van szó.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>